Vadkár

Magyarország gazdasága szoros kapcsolatban áll a természettel, de néha ez a kapcsolat nehézségeket okozhat. A vadak és a gazdák közötti konfliktusok gyakran merülnek fel, különösen azokban az időkben, amikor a vadak a terményeket támadják meg. De mi a teendő, ha a vadkár üti fel a fejét? Ismerjük meg az elfogadott szabályokat és intézkedéseket.

Először is érdemes tisztázni az alapvető fogalmat, vagyis mi pontosan a vadkár!

A vadkár nem csak egy általános probléma, hanem jogi fogalom is. A vadászat, a termelés és a természetvédelem összefonódásából ered. Amikor a vadak megrongálják a mezőgazdasági területeket, akkor a gazdák szembesülnek azzal a helyzettel, hogy a termésükből veszteséget szenvednek. Az elfogadott jogszabályok - például a vadászati törvények és a végrehajtási rendeletek - meghatározzák a vadkár fogalmát és az ezzel kapcsolatos felelősségeket.

Kinek van kötelessége helyt állni a vadon élő állatok károkozásával kapcsolatosan?

A vadkár nem csak a termelők problémája. A vadászoknak is felelősséget kell vállalniuk a vadak viselkedéséért. Azokat, akik aktívan részt vesznek a vadgazdálkodásban, figyelmeztetik a vadkárért való felelősség terhére. Ez vonatkozik azokra, akik gondozzák, megfigyelik vagy akár etetik is a kárt okozó vadfajtákat, valamint azokra, akik jogosultak a vadászatra. Emellett azok is felelősségre vonhatók, akik területükön károsodás történik, különösen akkor, ha nem teljesítik a föld használatával kapcsolatos kötelezettségeiket. Például, ha nem azonnal értesítik a vadászatra jogosultat a kár bekövetkeztéről, ami torzíthatja a kármegállapítást. Ezért a kármegosztás gyakran fontos szerepet játszik az ilyen helyzetekben.

A felek (a károsult és vadászatra jogosult) kárbejelentést követő 5 napon belül egyezség keretében megállapodhatnak a kár megtérítéséről, a kártérítés mértékéről.

Amennyiben a feleknek nem sikerül egyezséget kötni, akkor a kárbejelentő az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat kárfelmérési eljárás lefolytatásának kezdeményezése iránt írásban vagy szóban.

A kárszakértőt a vadászati hatóság által összeállított névjegyzékből kiválasztva jegyző rendeli ki 3 napon belül, akinek a kirendeléstől számított 5 napon belül kell a kárfelmérést lefolytatnia.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a felek nevét, címét, a szakértő által tett helyszíni megállapításokat, a kár mértékét, meg kell állapítani, hogy volt-e előzetes vadkárátalány fizetésére vonatkozó egyezség, illetve azt, hogy a felek milyen módon tettek eleget a kármegelőzési kötelezettségeiknek. Fontos kiemelni, hogy a felmérés során a természet önfenntartási mértéke (10%) nem számítható bele a kárba. A szakértő haladéktalanul megküldi a jegyzőkönyvet a jegyzőnek.

A jegyző ezt követően megkísérli az egyezség létrehozását, a kár megtérítésére vonatkozó megállapodás megkötését.

Ha nem született egyezség, akkor a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult megszüntető végzéstől számított 30 napos jogvesztő határidőben belül fordulhat a bírósághoz az igényének megtérítése érdekében. 

Jogforrások:

1996. évi LV. törvény (Vtv.) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet - A Vtv. a végrehajtásának szabályairól szóló rendelet